Az új CPU-k új lehetőségeket kínálnak a számítások gyorsabb elvégzésére, de ezt csak akkor élvezhetjük, ha használjuk is az új utasításokat. Sajnos a legtöbb pluginkészítő nem teszi ezt meg, de szerencsére vannak kivételek, és ilyen a MeldaProduction is. A most megjelent 12.06 csomagjuk már támogatja az AVX2 és AVX512 utasításokat, vagyis a már eddig is gyors algoritmusaik az erre képes processzorokon még gyorsabbak lehetnek.
Tovább »

Cikkeim alkalmával mindig újabb feladatokat sorolok fel, amelyeket abszolválni kell a mixing során. Az embernek csak megfájdul a feje. Való igaz: ez a folyamat valóban nem a legkönnyebb a zenekészítés során. Többször hangoztattam azt a véleményemet, hogy a zene keverése egy különálló művészeti forma. Nagyon sok tényezőre kell egyszerre ügyelni, és nem csak egy helyes megoldás létezik. Sőt, abban rejlik a zene szépsége, hogy minden ember máshogy érzékeli és értelmezi. Nem nehéz belátni, hogy a mixingnél az a legcsodálatosabb, hogy minden hozzáértő máshogy oldja meg a feladatokat.
Tovább »

Annyi minden van itt, hogy azt sem tudom, hol is kezdjem. A BYOME a plugin eredeti nevének kezdőbetűiből összerakott szó, jelentése: Építsd meg a saját moduláris effekted! Moduláris, vagyis több alapelemből épül fel, hasonlóan, mint a moduláris szintetizátor, aminek legnagyobb előnye, hogy olyan és annyi modult használhatunk, amennyit csak akarunk, és ezeket olyan sorrendben köthetjük össze, ahogyan az nekünk tetszik. De miről is van itt szó pontosan?
Tovább »

Méltatlanul kevés szó esik a címben említett processzorokról. Legtöbbször a kompresszorokról és a hangszínszabályozók fontosságáról beszélünk, majd a zengetőkről és késleltetőkről. Azonban a chorus, a flanger és a phaser is rendkívül fontos összetevői a mixingnek. Szerintem nemcsak a magyar producerek és hangmérnökök között mostoha a szóban forgó téma, világviszonylatban is hasonló tendenciák mutatkoznak. A vásárló közönség könnyen a zsebébe nyúl, ha egy kiváló kompresszorról vagy EQ-ról, eszméletlen hangzású reverbről hall. A szoftvergyártó cégek valószínűleg ezért döntöttek úgy, hogy ingyenessé teszik a kínálatukban szereplő modulációs szoftvereket. Legyünk őszinték: reklámnak sem utolsó.
Tovább »

Az angolul értőknek nem nehéz kitalálni, mi lehet az a doubler, de hadd adjak nekik is egy kis történelmi hátteret a dologhoz, mielőtt rátérnénk a konkrét pluginre. 1966-ban a Beatles az Abbey Road stúdióban készítette felvételeit, de John Lennon már marhára unta, hogy a dupla énekeket kétszer kell felénekelnie, így megkérdezte Ken Townsendet, hogy tud-e valami jó megoldást a lustaságára. Ekkor fejlesztették ki a híres ADT-t, vagyis a mesterségesen duplázó felvevőt. A doubler tehát egy olyan megoldás, ami egyetlen felvételből is képes olyan hatást elérni, mintha két felvétel készült volna.
Tovább »

Múlt héten a Budapest Music Expo-n tartottam a címben szereplő témában előadást, ami húsz perc után kellemes beszélgetésbe torkollott, melynek során Selley Tamás (Silk) is elmondta a véleményét, és megosztotta több évtizedes tapasztalatait. Nagyon izgalmas eszmefuttatás kezdett kialakulni, amikor a szervezők jelezték, hogy kicsúsztunk az időből, és azonnal be kell fejezni a társalgást. Két gondolat maradt ki, melyeket, úgy döntöttem, cikk formájában írok le, hogy tisztába tegyük a dolgokat a félreértések elkerülése érdekében.
Tovább »

A legtöbb olvasó bizonyára hallott már a hangtechnikában is használt, spektrumanalizátornak nevezett eszközökről, amik egy jel frekvencia-összetevőit és azok jelszintjét jelenítik meg. Bár nagyon pontos mérésekre is használhatóak, a legtöbb hangmérnöknek csak egy gyors áttekintésre van szüksége, főleg amikor már a keverés végső szakaszában tart. Ilyenkor egyetlen pillantással ellenőrizhetjük, hogy megfelelő-e a frekvenciaeloszlás, főleg, amikor gyenge minőségű a lehallgatórendszerünk.
Tovább »

Hozzám megszokott módon ismét egy enyhén filozófiába hajló eszmefuttatás következik. Ez a gondolatmenet nem új keletű, már régóta érlelődik bennem. Hogy pont most vetem papírra, annak az a kiváltó oka, hogy a minap szembesültem azzal, hogy a TC Electronics piacra dobta hardver formátumban két legendás, nyolcvanas években elterjedt stúdióberendezés újragondolását.
Tovább »

Bizonyos eszközök legendává válnak, és ilyen az Eventide 1982-ben kiadott, SP2016 nevű zengetője is. Gyakorlatilag ez volt a világ első (még hardver alapú) pluginje, ugyanis EPROM-okon tárolta az algoritmusokat, amiket a felhasználó szabadon cserélgethetett. A Stereo Room, Room Reverb, High Density Plate algoritmusok hamar ismertté váltak, mivel sokkal természetesebb hatást értek el, mint az akkoriban létező egyéb, nem digitális hardvereszközök. Ezt elsősorban a meglepően komplex, korai visszaverődési mintákkal, a zengetési sűrűség élethű felépülésével és az ezekkel együttesen létrejövő, természetes lecsengéssel érték el. 2004-ben ismét gyártani kezdték, persze feljavított hardverrel és szoftverrel, pár napja pedig megjelent az eredeti, 1982-es változat pluginmodellezése is.
Tovább »

Jelen pillanatban nem tudok még egy olyan túlmisztifikált témát, mint a párhuzamos kompresszor használata. Nem egy fiatal, tapasztalatlanabb producerrel találkozok, aki a szóban forgó témát úgy zsolozsmázza, mintha megváltó eszköz lenne a jó hangzás eléréséhez. Ugyan mindig változnak ezek a mágikus szavak: volt, amikor a masteringet kiáltották ki Jolly Jokernek, húsz éve pedig a multiband kompresszorokat. Ne feledjük, hogy soha nem egy tényezőn múlik és nem egyetlen eszközön, hogy versenyképes legyen a hangzásunk! Győzzük le az elhatalmasodó paranoiánkat! Nem létezik olyan audioprocesszor, amelyet csak szakmai kiválasztottak és beavatottak ismernek, és el van zárva a földi halandók elől.
Tovább »