A Return csatorna egy audiósáv, amire bejövő jelet tudunk fogadni anélkül, hogy bármit is routolgatnunk kellene. A működési elv nagyon egyszerű.
Tovább »

Folytatjuk Az Ableton Live mint DJ szoftver című cikkünket, melyben a teljesség igénye nélkül hasonlítjuk össze, milyen lehetőségeink, előnyeink, hátrányaink vannak az egyes technikák alkalmazásánál. Előzmények itt.
Tovább »

Még mindig akadnak foggal-körömmel az "elavult" technológiákhoz, például CD-khez ragaszkodó DJ-k, akik szerint a mixelés kimerül két track manuális tempószinkronizálásában, és akik szerint az nem is DJ, aki laptopról játszik, viszont egyre többen ismerik fel a szoftverekben rejlő lehetőségeket is, melyek a kreativitás új dimenzióját nyitják meg.
Tovább »

A kérdés leginkább azokban fogalmazódik meg, akik nem a "Torrent Kft.-től” szereznek be zenei, vagy egyéb szoftvereket, hanem hajlandóak (vagy éppenséggel tudnak) pénzt áldozni arra, amiből később pénzt szeretnének keresni.
Tovább »

Az Ableton Link lehetővé teszi, hogy Abletonunk egyszerre több számítógép zenei szoftverével, vagy több iOS eszköz appjaival szinkronban fusson, mindezt MIDI-kábel és hosszadalmas telepítgetés nélkül.
Tovább »

A gyorsbillentyűk (hotkey) használata rendkívüli módon felgyorsítja a munkafolyamatokat, akár megkétszerezheti produktivitásunkat a zeneszerzés során. Mindössze néhány másodpercnyi különbségről beszélünk az egyes lépéseknél, de gondoljunk csak bele, hány parancsot adunk ki percenként, és hány órát ülünk egy-egy projekt felett…

Vegyük most a leggyakrabban előforduló, alapvető fontosságú műveleteket, amelyeket egy óra alatt több százszor is elvégzünk, valamint nézzük meg az ezekhez tartozó gyorsbillentyű-kombinációkat!
Tovább »

Munkáim során (projekt mixing, produceri kollaboráció) gyakran találkozom azzal a jelenséggel, hogy még a rutinosabb Abletonos arcok is rácsodálkoznak egy-egy alapszintű megoldásra, beállításra, trükkre. Szerintem ez teljesen normális, hiszen általában maga az alkotás van fókuszban, és még jómagam is (pedig 2004 óta használom az említett szoftvert)egyre újabb és újabb lehetőségeket iktatok a munkafolyamataimba.

Vizsgáljunk meg néhány olyan alap trükköt, amit érdemes ismerni és használni!
Tovább »

Az 1. részben szó volt arról, hogy mire kell figyelnünk a Kick EQ-zásánál, most pedig megnézzük, mit tehetünk a dinamika terén, hogy a lábdob végül igazán “üssön”.


Tovább »

Az egyik legfontosabb és egyben legmisztikusabb kérdés az, hogy milyen EQ- és kompresszorbeállításokat alkalmazzunk a lábdobra, melynek eredményeként olyan minőségben szólal meg, mint kedvenc zenéinkben.

Az az igazság, hogy nem a sávra pakolt csili-vili pluginektől fog az arcunkba csapni (vagyis rúgni, mert ugye ez a jelentése az angol ‘kick’ kifejezésnek ), hanem attól, hogy megfelelő “környezetet” biztosítunk számára. Nyilván szükségszerű a lábdob és effektjeinek megfelelő paraméterezése, viszont figyelmünknek a teljes zenei egységre kell irányulnia.

Vegyük végig lépésről-lépésre a munkafolyamatokat!



Tovább »

A Sidechain compressiont sokan keverik össze a pumping vagy ducking effekttel, pedig a kettő nem feltétlenül ugyanaz. Tény, hogy az elektronikus zenékben a legelterjedtebb technika az, amikor Kickkel vezéreljük a Basst, a Leadet vagy a Padeket, ezáltal “pumpáló” hatást létrehozva, de ettől függetlenül a Sidechain compression a keverési fázisban is rendkívül hasznos eljárásnak tekinthető.

A Sidechain funkció, például egy kompresszor esetében annyit tesz, hogy egy külső jel (amit a vasra, vagy pluginre vezetünk, vagyis routolunk) határozza meg az eszköz beavatkozásainak mértékét a beállított paraméterek függvényében, és nem a processzálni kívánt jel változásai.


A titok

A legtöbb kezdő producer számára rejtély, hogy kedvenc előadóinak dalai hogy a fenébe szólhatnak olyan hangosan, mégis tisztán és dinamikusan.

A megoldás a Sidechain kompresszor helyes, azaz több sávon és a keverési fázisban történő beállításában rejlik. A vezérlő sáv ne a Kick, hanem valamelyik másik hangszer, vagy Group (Bus) legyen, amelynek megszólalásakor, vagy bizonyos hangerőszintet meghaladásakor a komprimált sáv lehalkul, így további helyet teremthetünk hangszereinknek.

Ha EQ-val már mindent szeparáltunk, ezzel az eljárással tovább fokozhatjuk a dinamikaérzetet: például Arpeggioval vezéreljük a Padet, Leaddel az Arpeggiot, vagy akár énekkel a teljes harmóniaszekciót. Lényegében akkor szól jól a track, ha “mindent mindennel” sidechainelünk.



A legjobb hatást úgy érhetjük el, ha a processzált sáv hangerejét nem teljes egészében befolyásoljuk a bejövő jel függvényében, hanem csak ahhoz a frekvenciatartományhoz nyúlunk, melyben a vezérlő sáv valójában szól (frequency dependent sidechain). Az eljáráshoz igénybe vehetünk sidechainelhető Multiband kompresszorokat, de vannak speciálisan erre a célre kifejlesztett pluginek is (Wavesfactory Trackspacer), melyek automatikusan végzik a dolgukat.




Tipp

Amikor Kickkel sidechainelünk pumping effektnél, vezérlő sávként érdemes egy külön sávot alkalmazni, amit fixen elnémítunk és amelynek MIDI-szekvenciája megegyezik a Kickével, viszont hangszerként ne dobot, hanem például egy alap, gyári Operatort használjunk, ugyanis így nemcsak a kompresszor Attack-Release paraméterei állnak rendelkezésünkre, hanem a MIDI Note-ok rövidítésével sokkal precízebben beállítható Sidechain idő is.

Gondoljunk csak arra, hogy mennyi bosszúságot okoz, amikor hosszú lecsengésű Kickkel próbálunk vezérelni, de nem tudjuk elég alacsonyra állítani a Release értéket a kompresszoron, hogy a kívánt hatást elérjük!


Ráadásul nemcsak kompresszort tudunk sidechainelni, hanem Gate-et és filtert is!

Aki még nem tette, tegyen egy próbát, rá fog kattanni!