
Még a kevésbé filozofikus alkatokat is arra biztatom, hogy olvassák el a most következÅ‘ cikket. Ãgérem, más szÃnben fogják látni az egész folyamatot. Hosszú távon ebbÅ‘l az következik, hogy érettebb munkákat fogunk letenni az asztalra.
Gondoljunk arra, hogy a 15. századi hajóskapitányok is különb teljesÃtményre lettek képesek, miután megbarátkoztak a gondolattal, hogy a Föld gömbölyű. Az alapvetÅ‘ állÃtásom az, hogy a mixing kommunikáció. Nem csak arról van szó, hogy összearányozom a véletlenszerűen egymáshoz csapott hangszereket. Kommunikáció alatt azt értem, hogy a mixinget végzÅ‘ embernek van mondanivalója a zenehallgatók felé. A közlendÅ‘ információt művészi alkotásba csomagoljuk: a hangsávokból zenei világot teremtünk. Művészi konstrukciót hozunk létre a DAW-unk és a pluginek kÃnálta eszközökkel. A hangerÅ‘arányokkal, a panorámázással, az EQ-kkal és még folytathatnám. Sajnos ez messze áll az itthon legelterjedtebb produkciós gyakorlattól, amikor a zeneÃrók egy kalap alatt akarnak mindent megoldani a hangszereléstÅ‘l a masteringig. Nem csoda, hogy Ãgy nem készülnek világszÃnvonalú produkciók.
A legfontosabb tanács, hogy válasszuk szét a zenekészÃtés folyamatait. A zeneszerzést és hangszerelést a mixingtÅ‘l és a folyamat végén zajló masteringtÅ‘l. Ne akarjunk mindent egyszerre megoldani! A zenénk, ha igazi értéket szeretnénk teremteni, ennél sokkal többet érdemel.
Az elsÅ‘ fázist (zeneszerzés, hangszerelés) ma egyszerűen produceri folyamatnak szoktunk nevezni (az angolszász szakirodalomban recording). Ha nem csak szintetizátorokkal és hangmintákkal dolgozunk, akkor ez kiegészül az élÅ‘ben feljátszott hangszerek felvételével. AlapvetÅ‘en azt határozzuk meg, hogy mikor szólaljanak meg a hangszerek és milyen hangszÃnen. Ãltalában a rögzÃtett hangszerek mellett virtuális szintetizátorokkal, hangmintakönyvtárakkal és a rendelkezésre álló effektekkel dolgozunk. Ez legtöbbször félreértésre ad okot, mert effektek terén az eszköztár megegyezik a mixing folyamatáéval. Ne feledjük, más szempontok vezérelnek az egyik és a másik folyamatnál. A produceri szakaszban elsÅ‘sorban a végleges hangszÃnek kialakÃtására törekszünk, tehát ugyanúgy, de más hozzáállással használjuk az effekteket, mint mixingnél.
A mixing szakaszban az a feladatunk, hogy az adott hangszerek sokaságát művészi igényű, koherens egésszé varázsoljuk, ezáltal zenei világot teremtsünk: azt az illúziót, hogy a hangszerek egy imaginárius zenei elÅ‘adás lenyomatai. Hasonló eszközparkkal dolgozunk, mint a hangszerelésnél, de itt már arra koncentrálunk, hogy művészi szinten teremtsünk zenei egységet. Technikai oldalról megközelÃtve minden eszközünkkel arra törekszünk, hogy megvalósÃtsuk a Glue funkciót. Erre ideálisak pl. a párhuzamos processzálással használt reverbek, delay-ek, modulációs effektek, egyszerre több hangszerre alkalmazva. IllúzióteremtÅ‘ eszközök a master és összetartozó hangszerek Submix sávon használt kompresszorok is.
Az ideálisan megszólaló zenei elÅ‘adás illúzióját kell megteremteni. Minden hangszernek meg kell legyen a helye a képzeletbeli szÃnpadon, panorámában és frekvenciában nem zavarhatják egymást, koherenciát kell kialakÃtani közöttük. Meg kell határozni minden dalrészben, hogy ki a fÅ‘szereplÅ‘, a mellékszereplÅ‘k között pedig jól definiált hierarchiát kell kialakÃtani. Például butaság a gitárszólót és az éneket ugyanabba a dalrészletbe idÅ‘zÃteni. Ugye mennyire más nézÅ‘pont, mint a produceri szakasz? Ezért is érdemes külön projektként kezelni a két folyamatot.
Mixingben már csak kiexportált hangsávokkal dolgozzunk! A külföldi példák alapján nem túlzás azt tanácsolnom, hogy külön szoftverben hangszereljünk és keverjünk. Az Ableton, FL Studio, Logic, Cubase nagyon jó a produceri folyamatok ellátására, a Pro Tools pedig a legideálisabb mixingre.
Történetileg ez úgy alakult ki, hogy az ötvenes évekig, vagyis a többsávos rögzÃtési technika elterjedéséig nincs értelme maihoz hasonló mixingrÅ‘l beszélni. Az automatizálás lehetÅ‘ségével kecsegtetÅ‘, nagy méretű keverÅ‘pultok elterjedéséig társas tevékenység volt a keverés, legtöbbször a hangmérnök mellett a producer, és a zenekar tagjai is részt vettek (összesen kb. 3-8 ember). A folyamatot addig ismételték, amÃg be nem állÃtották a tökéletes arányokat. Valójában a mixing a hangszeres játékkal egyenértékű művészi elÅ‘adásnak számÃtott. A számÃtógéppel vezérelhetÅ‘ keverÅ‘pultok elterjedésével magányos tevékenységgé vált a mixing. Ekkor kezdett kialakulni a máig tartó gyakorlat: a keverést külön szakember végzi, a producer művészi intencióval együtt állÃtja elÅ‘ a végsÅ‘ produktumot. Ma annyiban módosult ez a gyakorlat, hogy kisebb költségvetésű produkcióknál a producer végzi a mixinget is.
Végül az a tanácsom, hogy ha nemcsak baráti vállveregetésre hajtunk, hanem versenyképes zenére, akkor nincs értelme otthoni masteringgel kÃsérletezni. BÃzzuk szakemberre!
Kosár tartalma
A kosarad üres.
Könyvajánló
Kategóriák
- 176
- Ableton Live
- Ableton Live 9
- AKAI
- app
- Apple
- Cakewalk
- ControllerBooks
- Cubase
- Cubase 5 könyv
- dobgép
- effekt
- effektprocesszor
- EQ
- FL Studio
- FL Studio
- hangszer
- iOS
- iPad
- kompresszor
- KORG
- lemezbolt
- MIDI
- mixing
- moduláris szinti
- NAMM
- nyereményjáték
- oktatás
- pályázat
- plugin
- Pluginajánló
- processzor
- producer
- reverb
- Roland
- sample
- sampler
- stúdió
- stúdiócsomag
- szintetizátor
- szoftver
- szoftverszinti
- teszt
- UAD
- VST
- Waldorf