Ha nagyon szubjektív szeretnék lenni, azt a címet is választhattam volna, hogy: Van élet a Waves Vintage Aural Excitere után. Pontosan úgy értem, hogy a szoftverek közül csak ezt a Waves terméket használom a stúdiós mindennapjaimban. Több írásban is említettem, hogy a legtöbb in the box mixemben párhuzamos processzálásban használom. Konyhanyelven: Send-return módon bekötve, úgy, hogy az effekt aránya 100%-ra van állítva. Nincs előre meghatározott hangszer vagy hangszercsoport, amelyen használni akarom. Általában az adott mixing szituációban azokra a sávokra alkalmazom, amelyeket ki szeretnék emelni a zenéből anélkül, hogy irreálisan hangosak legyenek. Az említett masina ezt úgy oldja meg, hogy a 3500-7000 Hz közötti frekvenciatartományban kellemes felharmonikusokat szintetizál.
Tovább »

Az FM a frekvenciamoduláció rövidítése. Ez a szintetizátorok esetében azt jelenti, hogy egy oszcillátor frekvenciáját egy másik oszcillátorral folyamatosan változtatjuk. Ha ezt csak lassan tesszük meg, akkor leginkább elhangolódást hallunk, ha viszont kellően gyorsan, akkor az egyébként teljesen egyszerű vivő és moduláló hullámformákból egy teljesen új alakul ki. Az FM szintézis talán legismertebb megvalósítása a legendás Yamaha DX7, amivel rendkívül érdekes hangszíneket állíthatunk elő, ha tudjuk programozni. És sajnos pont ez a sarkallatos pontja ennek a dolognak, ugyanis az FM programozás nem éppen egyszerű dolog (főleg nem a DX7 esetében).
Tovább »

Ha reménytelenül a nyolcvanas évek hangzásának a rabja lennék, akkor a cikk címe természetesen valami olyasmi lenne, hogy melyik a legjobb SSL 4000-es pult master bus kompresszorának a modellezése. Azonban nem kívánok csak erre a típusra koncentrálni. A szakmai véleményem az, hogy más típusú berendezésnek is van helye a mix végén. Több helyen is írtam már arról, hogy ezt a mixingtechnikát ne tévesszük össze a mastering folyamatával, mert ahhoz semmi köze. Itt arról van szó, hogy még a mixing kezdete előtt beállítunk egy kompresszort a zene végére, és minden döntést a keverés folyamán úgy hozunk meg, hogy 2-5 dB-t komprimál az egész zenéből.
Tovább »

Vagyis kicsit magyartalanul: az ének sztereósítása. Mi ez? Miért van erre egyáltalán szükség? Az éneket legtöbb esetben egy mikrofonnal vesszük fel, és középre keverjük. Eddig minden szép és jó, de a dolog nem ennyire egyszerű.
Tovább »

Sokan úgy gondolják, hogy az otthoni számítógépes zenészek csak elektronikus stílusokban alkotnak, de a valóságban ez nem így van. Rengeteg gitáros is akad, de róluk valahogy el szoktak felejtkezni. Ma az őket érintő egyik nehézséggel, az elektromos gitárok felvételével fogunk szembeszállni. Itt egyrészt a ritkán tolerált nagy hangerő, másrészt a mikrofonelhelyezés misztikuma jelent gondot. Mindezeket egyszerűen, és ma már profi szinten oldhatjuk meg, ha gitárerősítő-szimulációs plugint használunk.
Tovább »

Folytatom korábbi cikkem gondolatmenetét. Most sem lesz szó semminemű világmegváltó gondolatokról, csupán eszmei keretet szeretnék adni mindazokról az eszközökről és eljárásokról, amelyeket ma előszeretettel használunk. A kiindulási tézisem az volt, hogy a mixing mint a zenekészítés második, kulcsfontosságú szakasza, kommunikációként is értelmezhető.
Tovább »

A Steven Slate által 2005-ben készített dobhangminták nagyon hamar ipari szabvánnyá váltak az amerikai stúdiókban, nem sokkal később talán az egész Földön is. Annyira elterjedt, hogy még ha nem is tudsz róla, egészen biztosan hallottad már valamelyik modern világslágerben.
A 2009-ben megjelent Trigger a dobhangok kicserélését olyan mértékben leegyszerűsítette, hogy a legtöbben, ha szükséges, ma már inkább hangmintát használnak, mint hangot kevernek ki. Soha nem felejtem el, amikor először láttam ezt a videót:
Tovább »

Az utóbbi időben figyelemre méltó vintage emulációk kerültek piacra, amelyek elindították bennem a következő gondolatsort.
Tovább »

Aki figyelemmel kíséri a Waves Audio pluginjeit, talán már ismeri az Abbey Road stúdióval történő együttműködésük gyümölcseit, sőt már itt, a Pluginajánlóban is beszámoltunk az egyik közös termékükről. Most egy újabb modellezéssel jelentkeztek, az EMI TG 12410 Transfer Consollal, ami egy komplett analóg mastering megoldásnak tekinthető. Az eredeti pultot egyébként nem csak a 70-es években, de ma is használják, szinte az összes általuk készített mesterfelvételen.
Tovább »

Még a kevésbé filozofikus alkatokat is arra biztatom, hogy olvassák el a most következő cikket. Ígérem, más színben fogják látni az egész folyamatot. Hosszú távon ebből az következik, hogy érettebb munkákat fogunk letenni az asztalra.
Tovább »