A dolog sajnos nem olyan egyszerű, hogy ami egy sávból áll, az monó, ami kettőből, az sztereó, és kész. Induljunk ki az egyszerűbb végéből: az a hangsáv, amely csak egyetlen sávból áll, az holtbiztosan monó. Mi az, ami megkülönbözteti a monó zenei információt a sztereótól?
Tovább »

Kevés olyan ember él a földön, aki modern zenékkel foglalkozik, és ne ismerné a Moog nevet. A legendás gyártó egyik legismertebb terméke az 1970-82 között gyártott Model D Minimoog szinti, aminek kicsit korszerűsített változatát 2002-ben Minimoog Voyager néven hozták forgalomba. Az új változat mindent tudott, amit a régi, de fel volt szerelve a modern kor igényeinek megfelelő vezérlőkkel és MIDI csatlakozókkal.
Tovább »

A Waves Audio-t talán mindenki ismeri, aki számítógépes zeneszerkesztéssel vagy stúdiótechnikával foglalkozik. Az elsők között voltak, akik plugint készítettek, sőt, ők voltak azok, akik megírták a világ első parametrikus ekvalizer pluginjét. Az Abbey Road Studio név szintén jól cseng a zenei világ berkeiben, az onnan kikerülő lemezek általában világsikert érnek el. Ha pedig ők ketten alkotnak valamit, az szinte garantáltan első osztályú lesz.
Tovább »

Aki olyan régen kezdte a számítógépes zenélést mint én, az biztosan emlékszik még a Wizoo Sound Design névre. A német cég az elsők között volt, akik virtuális hangszereket, effekteket, és később hangmintabankokat készítettek. 2005-ben az Avid felkérte őket, hogy készítsenek a Pro Tools számára effekteket és virtuális hangszereket, ezek azóta a jól ismert AIR néven futnak, és vst formátumban bárki számára elérhetőek. Persze a kínálatuk nem csak a Pro Tools effektekből áll, hanem sok más hangszerből is. Ebből szeretnék most egyet ajánlani.
Tovább »

A Spitfire Audio által készített szimfonikus hangmintakönyvtárak egyértelműen a világ élvonalába tartoznak, vegyük csak példának a Hans Zimmer nevével fémjelzett sorozatot. Sajnos ezeknek a könyvtáraknak a licence rendkívül drága, és használatukhoz NI Kontakt futtatása szükséges. A Spitfire azonban gondolt a kispénzű hobbizeneszerzőkre is, így elindított egy LABS névre keresztelt sorozatot, ahol pár angol fontért kaphattunk kisebb könyvtárakat, és az ebből származó bevételt teljes egészében jótékonyságra költötték. Ennek sajnos vége szakadt, de ígéretet tettek a sorozat új formában történő folytatására.
Tovább »

A legtöbb kezdő producer, zenész és hangmérnök úgy gondolja, hogy a mastering valamiféle boszorkánykonyha, ahol fekete mágiával tesznek csodákat. Most elárulok egy titkot, ez egyáltalában nem így van. Az analóg eszközök idejében azért kellettek mastering minőségű ekvalizerek és kompresszorok, mert a bennük lévő alkatrészek és kapcsolások a rendelkezésre álló technika csúcsát képviselték, és csak ezekkel lehetett elérni a szükséges, rendkívül alacsony zajszintet és nagyon pontos, állandó beállításokat.
Tovább »

Akár választhattam volna címnek azt a kérdést, hogy hogyan keltsük a közelség illúzióját. Egyszerűen fogalmazva, ha vokális zenéről van szó, akkor hogyan érjük el azt az érzetet, hogy ha fülhallgatóban hallgatjuk a zenét, akkor olyan érzetünk támadjon, mintha a fejünk közepében dalolászna valaki. Nem tudom azt állítani, hogy mi sem egyszerűbb, de vágjunk bele, mert azért nem agysebészet.
Tovább »

Kompresszor. A legtöbb hangmérnök és producer ismeri és használja ezt az eszközt, sőt sokan esküdnek rá, hogy benne van a hangzás kulcsa. A profik számára nem kérdéses, hogyan kell beállítani egy kompresszort, de még náluk is akadnak olyan esetek, amikor egyetlen statikus beállítás nem ad megfelelő eredményt a mix teljes hosszában.
Tovább »

Bizony, sokan bután vakargatják a tarkójukat, amennyiben a címben szereplő digitális processzorokról kérdezem őket. Már megint egy újabb Szent Grálról van szó? Olyan újdonságról, amelytől egy csapásra minden zeném kitűnően fog szólni? A válasz: nem. Sajnos mindenkit ki kell ábrándítsak. A hangtechnikában és általában a zenekészítésben nincsenek csodák. Más szavakkal nem egyetlen ketyerétől kell várni a kiemelkedő eredményt, hanem sok-sok apró változtatástól és csiszolástól mondjuk valamiről, hogy kiváló megszólalású. A Clipperek is ilyen berendezések, amelyek kis mértékben hozzá tudnak járulni a jó megszólaláshoz.
Tovább »

Ha egy valóságban is létező hangszer hangját szeretnénk digitálisan szimulálni, az egyik lehetséges megoldás a mintavételezés (sampling). Ennek a módszernek legnagyobb előnye, hogy egy-egy hangot 100%-os élethűséggel képes visszaadni, de sajnos ugyanez a legnagyobb hátránya is. Vagyis, ha egy hangszert többféle módon is meg lehet szólaltatni, akkor az adott hangból több mintát kell venni. Ehhez pedig óriási tárhely és CPU-igény szükséges.
Tovább »