Controller books
A december 21. éjfélig beérkező rendeléseket karácsonyig kézbesítjük.
Személyes átvétel a kiadónál (1054 Budapest, Akadémia u. 9. 10-18 óráig) december 23-ig.
Hírfolyam RSS
Szűrés: Monó vagy sztereó? | Az összes hír
12 Aug

Monó vagy sztereó?

Szerző: Puha Szabolcs | Kategória: mixing | Címkék: mixing plugin

A dolog sajnos nem olyan egyszerű, hogy ami egy sávból áll, az monó, ami kettőből, az sztereó, és kész. Induljunk ki az egyszerűbb végéből: az a hangsáv, amely csak egyetlen sávból áll, az holtbiztosan monó. Mi az, ami megkülönbözteti a monó zenei információt a sztereótól?

A tények a következők: két fülünk van, amelyek megközelítőleg azonosan érzékelik a zenét, illetve két hangfalból hallgatjuk a zenét. Ha egy hangszer, mind hangerőben, mind hangszínben teljesen azonosan szól mindkét hangszóróból, akkor monó hangsávról beszélünk. Ilyenkor az az érzetünk támad, hogy a zene középről szól. (Ne feledjük, a sztereó rendszereknél a közép egy kitalált hely. Mondhatjuk úgy is, hogy imaginárius. Ezt úgy kell érteni, hogy van egy bal oldali és egy jobb oldali hangfalunk, középen pedig nincs konkrét, fizikai értelemben vett hangforrás. A közép érzete a fejünkben születik meg.)

A valódi sztereó információt tartalmazó zenének mindig két sávot kell tartalmaznia, mert ilyenkor a lényeg az, hogy a jobb és a bal oldalnak hangerőben, hangszínben vagy más minőségben különböznie kell. Ilyenkor már nincs az az érzésünk, hogy a képzeletbeli középen szerepel a hangszer. Nagyon sokszor találkozok kétsávú lábdob- vagy basszushangmintával, vagyis fizikailag sztereó dolgokról beszélünk, azonban a két sáv teljesen identikus, vagyis szó sincs sztereó információról. Nincs eltérés se hangerőben, se hangszínben a két sáv között.

Amennyiben a sztereó teret szeretnénk megfelelően kitölteni a zenénkkel, akkor legtöbbször ú.n. sztereótér-tágító szoftverekhez nyúlunk, mint a Waves S1 vagy az ingyenesen elérhető Flux Stereo Tool-ja. Ez a választás nem mindig a legszerencsésebb: a sztereó teret machináló processzorok Mid/Side elven működnek, azaz különválasztják a zenei jel monó és sztereó tartalmát, és azt kellő mértékben növelni, illetve csökkenteni tudjuk. Ebből az következik, hogy ha egy sáv csont monó, hiába áll két sávból, az teljesen azonos, és így a fent említett szoftverekkel és társaikkal nem tudjuk sztereósítani a jelet.

Teljesen máshol kell keresgélni. Az első digitális processzort, amit ajánlani tudok a monó sávok sztereóvá tételéhez, a Waves PS22 pluginje. Ez a termék képes arra, hogy késleltetéssel és filterezéssel a monó forrásból valódi sztereó információt tud varázsolni: használata után idő- és hangszínbeli eltérés tapasztalható a jobb és bal oldali sávban. A dedikált sztereósító szoftverek használata helyett/mellett a régi, jól bevált technikák használatára buzdítanék, késleltetők és zengetők, valamint modulációs effektek használatára. Az elmúlt 30-40 évben a mindennapi praktika az volt, hogy a mikrofonnal rögzített hangsávokat a felsorolt effektek használatával sztereósították. A lényeg nem az volt, hogy jól hallható legyen a processzor használata, hanem az, hogy valamilyen mértékű hangerő-, hangszín- vagy időbeli eltérés keletkezzen a jobb illetve a bal oldali sáv zeneiinformáció-tartalmában. Miért van minderre szükség? A tapasztalat az, hogy a sztereóvá változtatott zenei sávokat könnyebb egymáshoz illeszteni mixing alkalmával, valamint ez az alapja a térbeliség és a távolság illúziójának megteremtésének.

Sokan arra esküsznek, hogy ú.n. Haas effektet valósítanak meg tetszőleges delay-jel. A jobb és bal oldal kis mértékben tér el egymástól. Ez a kis mérték 30 ms-nál kisebb, így az emberi fül még egy hangnak érzékeli ugyan, de a valóságban sztereó információ keletkezett, mert a két oldal időben eltér egymástól. Erre a trükkre szinte bármely késleltetőplugin sikeresen használható. Kreatívabb zenekészítők számára a Waves Super Tap Delay-t ajánlom. Sokkal szofisztikáltabb, amikor a zengetők Early Reflection motorját használjuk. Térélményt nem fűzűnk a hangszerekhez, mégis dús sztereó jelet kapunk, ha monó forrásra használjuk. Kedvencem erre a célra a TC Electronics VSS3 vagy VSS4 algoritmusa. Tetszőleges zengetőprocesszort is használhatunk, de ne állítsuk nagyobbra a Reverb Time-ot 0,3-0,4 ms-nál.

A modulációs effektek a valódi kreatív eszközök a tárgyalt cél megvalósítására. A hetvenes években elterjedt volt, hogy chorus-t, flangert és phasert használtak a mikrofonnal rögzített források hangzásának dúsítására. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az effektek működését szinte alig hallani, mégis sokkal szélesebben, teltebben szól minden. Elég, ha a Kraftwerk vagy a Queen zenéjét említem. Erre a célra a kedvencem a már részletesen tárgyalt Roland Dimension D processzora. Mesterien helyezi el a hangszereket a sztereó térben. A UAD jóvoltából szoftveres változatban is használhatjuk.

Természetesen nemcsak a felsorolt eljárásokkal tehetünk sztereóvá a monó sávokat. Kísérletezzünk kedvünkre!

« Vissza
x

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy időben értesülj híreinkről és legújabb kiadványainkról!

x

Köszönjük, hogy feliratkoztál hírlevelünkre.

x

Hiba! Kérlek helyes email címet adj meg!