Ha nagyon szubjektív szeretnék lenni, azt a címet is választhattam volna, hogy: Van élet a Waves Vintage Aural Excitere után. Pontosan úgy értem, hogy a szoftverek közül csak ezt a Waves terméket használom a stúdiós mindennapjaimban. Több írásban is említettem, hogy a legtöbb in the box mixemben párhuzamos processzálásban használom. Konyhanyelven: Send-return módon bekötve, úgy, hogy az effekt aránya 100%-ra van állítva. Nincs előre meghatározott hangszer vagy hangszercsoport, amelyen használni akarom. Általában az adott mixing szituációban azokra a sávokra alkalmazom, amelyeket ki szeretnék emelni a zenéből anélkül, hogy irreálisan hangosak legyenek. Az említett masina ezt úgy oldja meg, hogy a 3500-7000 Hz közötti frekvenciatartományban kellemes felharmonikusokat szintetizál.
Tovább »

Az FM a frekvenciamoduláció rövidítése. Ez a szintetizátorok esetében azt jelenti, hogy egy oszcillátor frekvenciáját egy másik oszcillátorral folyamatosan változtatjuk. Ha ezt csak lassan tesszük meg, akkor leginkább elhangolódást hallunk, ha viszont kellően gyorsan, akkor az egyébként teljesen egyszerű vivő és moduláló hullámformákból egy teljesen új alakul ki. Az FM szintézis talán legismertebb megvalósítása a legendás Yamaha DX7, amivel rendkívül érdekes hangszíneket állíthatunk elő, ha tudjuk programozni. És sajnos pont ez a sarkallatos pontja ennek a dolognak, ugyanis az FM programozás nem éppen egyszerű dolog (főleg nem a DX7 esetében).
Tovább »

Ha reménytelenül a nyolcvanas évek hangzásának a rabja lennék, akkor a cikk címe természetesen valami olyasmi lenne, hogy melyik a legjobb SSL 4000-es pult master bus kompresszorának a modellezése. Azonban nem kívánok csak erre a típusra koncentrálni. A szakmai véleményem az, hogy más típusú berendezésnek is van helye a mix végén. Több helyen is írtam már arról, hogy ezt a mixingtechnikát ne tévesszük össze a mastering folyamatával, mert ahhoz semmi köze. Itt arról van szó, hogy még a mixing kezdete előtt beállítunk egy kompresszort a zene végére, és minden döntést a keverés folyamán úgy hozunk meg, hogy 2-5 dB-t komprimál az egész zenéből.
Tovább »

Vagyis kicsit magyartalanul: az ének sztereósítása. Mi ez? Miért van erre egyáltalán szükség? Az éneket legtöbb esetben egy mikrofonnal vesszük fel, és középre keverjük. Eddig minden szép és jó, de a dolog nem ennyire egyszerű.
Tovább »

A Steven Slate által 2005-ben készített dobhangminták nagyon hamar ipari szabvánnyá váltak az amerikai stúdiókban, nem sokkal később talán az egész Földön is. Annyira elterjedt, hogy még ha nem is tudsz róla, egészen biztosan hallottad már valamelyik modern világslágerben.
A 2009-ben megjelent Trigger a dobhangok kicserélését olyan mértékben leegyszerűsítette, hogy a legtöbben, ha szükséges, ma már inkább hangmintát használnak, mint hangot kevernek ki. Soha nem felejtem el, amikor először láttam ezt a videót:
Tovább »

Aki figyelemmel kíséri a Waves Audio pluginjeit, talán már ismeri az Abbey Road stúdióval történő együttműködésük gyümölcseit, sőt már itt, a Pluginajánlóban is beszámoltunk az egyik közös termékükről. Most egy újabb modellezéssel jelentkeztek, az EMI TG 12410 Transfer Consollal, ami egy komplett analóg mastering megoldásnak tekinthető. Az eredeti pultot egyébként nem csak a 70-es években, de ma is használják, szinte az összes általuk készített mesterfelvételen.
Tovább »

Az új CPU-k új lehetőségeket kínálnak a számítások gyorsabb elvégzésére, de ezt csak akkor élvezhetjük, ha használjuk is az új utasításokat. Sajnos a legtöbb pluginkészítő nem teszi ezt meg, de szerencsére vannak kivételek, és ilyen a MeldaProduction is. A most megjelent 12.06 csomagjuk már támogatja az AVX2 és AVX512 utasításokat, vagyis a már eddig is gyors algoritmusaik az erre képes processzorokon még gyorsabbak lehetnek.
Tovább »

Cikkeim alkalmával mindig újabb feladatokat sorolok fel, amelyeket abszolválni kell a mixing során. Az embernek csak megfájdul a feje. Való igaz: ez a folyamat valóban nem a legkönnyebb a zenekészítés során. Többször hangoztattam azt a véleményemet, hogy a zene keverése egy különálló művészeti forma. Nagyon sok tényezőre kell egyszerre ügyelni, és nem csak egy helyes megoldás létezik. Sőt, abban rejlik a zene szépsége, hogy minden ember máshogy érzékeli és értelmezi. Nem nehéz belátni, hogy a mixingnél az a legcsodálatosabb, hogy minden hozzáértő máshogy oldja meg a feladatokat.
Tovább »

Annyi minden van itt, hogy azt sem tudom, hol is kezdjem. A BYOME a plugin eredeti nevének kezdőbetűiből összerakott szó, jelentése: Építsd meg a saját moduláris effekted! Moduláris, vagyis több alapelemből épül fel, hasonlóan, mint a moduláris szintetizátor, aminek legnagyobb előnye, hogy olyan és annyi modult használhatunk, amennyit csak akarunk, és ezeket olyan sorrendben köthetjük össze, ahogyan az nekünk tetszik. De miről is van itt szó pontosan?
Tovább »

Az angolul értőknek nem nehéz kitalálni, mi lehet az a doubler, de hadd adjak nekik is egy kis történelmi hátteret a dologhoz, mielőtt rátérnénk a konkrét pluginre. 1966-ban a Beatles az Abbey Road stúdióban készítette felvételeit, de John Lennon már marhára unta, hogy a dupla énekeket kétszer kell felénekelnie, így megkérdezte Ken Townsendet, hogy tud-e valami jó megoldást a lustaságára. Ekkor fejlesztették ki a híres ADT-t, vagyis a mesterségesen duplázó felvevőt. A doubler tehát egy olyan megoldás, ami egyetlen felvételből is képes olyan hatást elérni, mintha két felvétel készült volna.
Tovább »